Határozott névelő: azonosítható személyt, dolgot vagy fogalmat jelölő névszói szerkezet előtt áll. Az a alakot a közvetlenül utána kiejtett mássalhangzó előtt használjuk.
Szófajnévelő
1.
Határozott névelő mássalhangzó előtt
Határozott névelő: azonosítható személyt, dolgot vagy fogalmat jelölő névszói szerkezet előtt áll. Az a alakot a közvetlenül utána kiejtett mássalhangzó előtt használjuk.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Nyelvtani segítség a címszóhoz
Határozott névelő; önállóan nem ragozzuk.
A névelő egy névszói szerkezethez kapcsolódik. Az a alak toldalékolása helyett az utána álló névszó kap ragot vagy jelet: a könyv, a könyvet, a könyvekkel.
a könyv
mássalhangzóval kezdődő szó előtt
az asztal
magánhangzóval kezdődő szó előtt
a nagy asztal
a közvetlenül következő jelző előtt
az MTA
betűzve: em-té-á
1 ellenőrzött idézet · 1 külön forrás
„a” használata idézetekben és saját példamondatokban
1 forrásidézet1 külön forrás1 példázott jelentés1 használati példa
1. jelentés
Határozott névelő mássalhangzó előtt
Határozott névelő: azonosítható személyt, dolgot vagy fogalmat jelölő névszói szerkezet előtt áll. Az a alakot a közvetlenül utána kiejtett mássalhangzó előtt használjuk.
1 idézet · 1 forrás
Ellenőrzött forrásidézet
Biztosan meghaltam, gondolta a nő.
Brown, D. A titkok titka, 1. bekezdés.
Szerkesztői példamondat
A könyv az asztalon maradt a megbeszélés után.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
Szóválasztási segítség
A vagy az? A névelő szerepe és helyes megválasztása
Az „a” és az „az” ugyanannak a határozott névelőnek két alakja. A választást a következő kiejtett hang szabja meg. A névelő rendszerint azt jelzi, hogy a beszélők tudják, melyik személyről, dologról vagy fogalomról van szó. Ez a szócikk a névelői használatot dolgozza fel.
A magyarázatok, az összehasonlító mondatok és a gyakorló saját szerkesztésűek. A külön jelölt külső példát és irodalmi idézetet az eredeti forrással összevetettük.
Próbáld ki mondatban
Saját szerkesztésű példák. A csere a megadott mondatban értendő.
Eredeti mondatA könyvet kérem.
Egy lehetséges változatEgy könyvet kérek.
Az első mondat egy azonosítható könyvet kér; a második a lehetséges könyvek egyikét. A határozottsággal együtt az ige alakja is változott.
Eredeti mondatAz ablak nyitva maradt.
Egy lehetséges változatA nagy ablak nyitva maradt.
A jelző beillesztése után a névelő közvetlenül a nagy szó elé kerül, ezért a alakot használunk.
Eredeti mondatAz MTA közleményt adott ki.
Egy lehetséges változatA Magyar Tudományos Akadémia közleményt adott ki.
A betűzött MTA em hanggal indul; a kiírt intézménynév m hanggal. A névelőt a tényleges kiejtéshez igazítjuk.
Mikor melyiket használd?
Alakváltozat, nem szabadon cserélhető szinonima
Az „az” az „a” névelő alakváltozata. A könyv és az ajtó helyes; a ajtó és az könyv a mai köznyelvben hibás.
Határozott és határozatlan névelő
Az „egy” másféle meghatározottságot fejez ki. A névelő megváltoztatása az ige tárgyas vagy alanyi ragozását is érintheti: a könyvet olvasom, egy könyvet olvasok.
A következő hang számít
A névelő és a főnév közé jelző is kerülhet. A hatalmas épület névelőjét a hatalmas h hangja határozza meg.