Tegező köszönés találkozáskor
Olyan személy üdvözlésére szolgál, akivel tegeződünk, főleg felnőttek között vagy idősebbek szájából.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 8 szinonima és rokon értelmű kifejezés
Tegező viszonyban használt, kissé hagyományos köszönés találkozáskor; ugyanígy búcsúzáskor is mondják ismerősnek, barátnak vagy rokonnak.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Olyan személy üdvözlésére szolgál, akivel tegeződünk, főleg felnőttek között vagy idősebbek szájából.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Búcsúzáskor mondott tegező forma, amellyel ismerőstől, baráttól vagy rokontól köszönünk el.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
2 ellenőrzött idézet · 2 külön forrás
1. jelentés
Olyan személy üdvözlésére szolgál, akivel tegeződünk, főleg felnőttek között vagy idősebbek szájából.
1 idézet · 1 forrás
Szervusz, Péter, de rég nem láttalak!
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
– Szervusz, Agnès, hallottam, hogy délelőtt jártál nálam a rendelőben.
Perrin, V. Colette, 71. bekezdés.
Itt a »szervusz« tegező köszönés találkozáskor.
2. jelentés
Búcsúzáskor mondott tegező forma, amellyel ismerőstől, baráttól vagy rokontól köszönünk el.
1 idézet · 1 forrás
No, szervusz, Angéla néni, várnak a barátaim, Elekes, az egész brancs, még egyszer viszontlátásra, csókollak, csókolom a kisztihandodat.
Kosztolányi, D. Édes Anna, 29. bekezdés.
Itt a »szervusz« búcsúszó: a beszélő tegezve köszön el a nagynénjétől.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak