Kisgyermekalak (képzőművészet)
Meztelen, pufók, gyakran szárnyas kisfiút ábrázoló díszítőalak, amely főként a reneszánsz és a barokk festészetben és szobrászatban gyakori.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
2 jelentéscsoport · 7 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
A reneszánsz és barokk művészetben kedvelt, meztelen, pufók kisgyermeket ábrázoló alak; diáknyelvben molett, gömbölyded személyre mondott kedveskedő jelző.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Meztelen, pufók, gyakran szárnyas kisfiút ábrázoló díszítőalak, amely főként a reneszánsz és a barokk festészetben és szobrászatban gyakori.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Kedveskedő, becéző jelző molettebb, gömbölyded alkatú személyre a diákok nyelvében.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szerkesztői használati példa
1. jelentés
Meztelen, pufók, gyakran szárnyas kisfiút ábrázoló díszítőalak, amely főként a reneszánsz és a barokk festészetben és szobrászatban gyakori.
1 használati példa
A templom mennyezetén aranyozott puttók tartják a címert.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
A mondatban szereplő alak: puttók
DG Helyesírás szerkesztői szó- és kifejezéstári szócikk.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak