Jungi társas szerepszemélyiség
Jung elméletében a társas alkalmazkodást szolgáló szerepszemélyiség, vagyis az a kép, amelyet az ember a külvilág felé mutat.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
1 jelentéscsoport · 2 kapcsolódó név és kifejezés
Jung elméletében a társas alkalmazkodást szolgáló szerepszemélyiség, vagyis az a kép, amelyet az ember a külvilág felé mutat.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
Jung elméletében a társas alkalmazkodást szolgáló szerepszemélyiség, vagyis az a kép, amelyet az ember a külvilág felé mutat.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szerkesztői használati példa
1. jelentés
Jung elméletében a társas alkalmazkodást szolgáló szerepszemélyiség, vagyis az a kép, amelyet az ember a külvilág felé mutat.
1 használati példa
A perszóna a munkahelyi szerepben magabiztos képet mutatott, miközben belül bizonytalan maradt.
Dajka Gábor a szó használatát bemutató példamondata.
DG Helyesírás szerkesztői név- és fogalomtári szócikk.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak