Ingerületvezető szövet (anatómia)
A testben az ingerületet a központi idegrendszer és a szervek, izmok között továbbító, idegrostokból álló köteg.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Szócikk
4 jelentéscsoport · 4 rokon vagy kapcsolódó kifejezés
Az ingerületet vezető, rostokból álló szövetköteg; bizalmasan a lelki teherbírás, idegesség; régiesen az íj húrja; diáknyelvben jelzőként ideges, feszült.
A szóköz és a kötőjel is karakternek számít. A szűrés a másolható kifejezésekre is vonatkozik.
A hosszkorlát 1 és 200 közötti egész szám lehet. Javítsd az értéket; addig nincs hossz szerinti szűrés.
A testben az ingerületet a központi idegrendszer és a szervek, izmok között továbbító, idegrostokból álló köteg.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Bizalmas használatban, főleg többes számban a lelki teherbírás vagy a feszült, ideges állapot megnevezése, például ha valakinek felmondják az idegei a szolgálatot.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Régies szóhasználatban az íj két végét összekötő, megfeszített húr, amellyel a nyílvesszőt kilövik.
Ehhez a jelentéshez még nincs ellenőrzött kapcsolódó kifejezés.
Diáknyelvi jelzőként azt jelenti, hogy valaki ideges, feszült, és könnyen kijön a sodrából.
A szűrőknek ebben a jelentéscsoportban nincs megfelelő kifejezés.
Jelentésháló
A kapcsolat az alább megnevezett jelentésre vonatkozik. A másik szó saját szövegkörnyezete és használati köre határozza meg, mikor illik a mondatba.
DG Helyesírás szerkesztői szó- és kifejezéstári szócikk.
Ezt a rövid forrásmegjelölést illesztheted a szövegedbe. A mező szövege kézzel is kijelölhető.
További címszavak